• Az “E” akció

    Megjelent: Új Honvédségi Szemle, 1993. decemberi számában Az ejtőernyős-zászlóalj első bevetése a Délvidék visszafoglalását célzó hadműveletek keretén belül történt. Azt a feladatot kapta, hogy egy ejtőernyős-század a levegőből foglalja el a Ferenc-csatorna (ma: Bácskai-nagycsatorna) két hídját Újverbász és Szenttamás térségében és biztosítsa azt a szegedi 16. kerékpáros zászlóalj gyalogságának beérkezéséig. Az ejtőernyős-zászlóalj számított erre, hiszen a bevetésre kerülő ejtőernyősöket a zászlóalj parancsnoka válogatta ki és intézkedett arra is, hogy a meglévő 4 darab Savoya a felázott pápai repülőtérről már 1941. április 12-én hajnalban, üresen repüljön át a Veszprém melletti jutasi repülőtérre. A személyzetet és a felszerelést gépkocsikkal szállították át. A bevetési parancs 15 óra 45 perckor érkezett meg a Hughes…

  • A Rongyos Gárda

    Megjelent: Új Honvédségi Szemle 1995 évi április számában “Harcok Kárpátalján” címmel Másodközlés: Havi Magyar Fórum, 1998. októberi számában A Lajtabánság kikiáltása és a királypuccsok időszakában már megkezdődtek a tervezések az elcsatolt országrészek visszafoglalására. 1920-ban – részben Lengyelországgal egyeztetve – dolgozta ki a Honvéd Fővezérség az „Ébredés”-műveletet, mely a Felvidék és Kárpátalja visszafoglalását célozta. 1920 augusztusában a „Pirkadat”-művelet került kidolgozásra, mely egy szlovák szeparatista mozgalom által megteremtett belső válságra épített a Felvidék visszafoglalásakor, de már lengyel segítség nélkül. Ennek realitását az 1920. szeptember 18-i csehszlovák-jugoszláv egyezmény húzta keresztül. 1921 elején ismételten a lengyelekkel egyeztetve dolgozták ki az „Árpád”-műveletet Kárpátalja visszafoglalására, majd ezzel szoros összefüggésben az erdélyi országrészek visszafoglalást célzó „Virradat”-műveletet, melynek…

  • A Lajtabánság

    Megjelent:  Új Honvédségi Szemle 1995 júliusi számában Másodközlés: Havi Magyar Fórum, 1998. augusztusi számában Az előzmények visszanyúlnak a vesztes I. világháborúhoz, ahol a győztesek kiélhették területi ambícióikat és a valós etnikai helyzetet figyelmen kívül hagyva igyekeztek átrendezni Európa térképét. Elvi iránymutatást adott a rendezéshez az USA elnökének, Thomas Woodroow Wilsonnak 1918. január 8-án a Kongresszushoz intézett üzenete, melynek híres 14 pontjában kifejtette a népek önrendelkezési, a nemzetek államalakítási jogának – azóta a nemzetközi jog által elfogadott elvei közé tartozó – elméletét, és egy igazságosabb békerendszerért szállt síkra. A győztes hatalmak gyakorlata azonban mást mutatott. 1919 szeptemberében a békeszerződések során vita alakult ki Fiume (Rijeka) helyzetét illetően. Ezt kiküszöbölendő Gabrielle D’Annunzio olasz költő és politikus – az általa toborzott olasz…